Mit olvasunk mi, avagy mesekönyvek 1-1,5 éves kisfiúnak

Már régóta tervezem, hogy összegyűjtöm kisfiam legszeretettebb könyveit, egyrészről hogy ha sok év múlva a polcra kerülnek, akkor legyen róla egy emlék, hogy miket is olvasott ebben a korban, másrészről pedig hátha tudok ezzel segíteni hasonló korú gyermekes anyukáknak, akik gyermekirodalmat keresgélnek a pici számára. Ezek a könyvek természetesen csak egy kis százaléka annak a rengeteg szép olvasmánynak, amit a kezükbe vehetnek ilyenkor a gyerekek, hiszen csak azt a részét fedi az ismeretünk, amit és amennyit megengedhettünk magunknak vagy ajándékba kaptunk.

Íme a kis könyvtárunk:

Kisfiam négy hónapos volt, amikor először a kezébe adtam egy mondókás füzetet és olyan komolysággal nézegette, lapozgatta, hogy onnantól kezdve vált a mindennapjai részévé, hogy könyv került a kis kezébe, mert addig csak tőlünk hallgatta a verseket, mondókákat.

A első nagy kedvenc a János vitéz volt. Tudom, hogy még korai, de egyébként is fel akartam eleveníteni magamnak és amikor nagyon nem akart enni, odatettem az asztalra és elkezdtem mesélni neki. Jóízűen elfogyasztotta mindig János vitéz társaságában az ennivalót, így megtartottuk ezt a jó szokást, később pedig, amikor már egyedül is tudta lapozni, mindig előkereste és várta, hogy mondjam hozzá a történetet. 

Maradjunk még a rímeknél: a két örök klasszikus, Gazdag Erzsi: Mesebolt és Osvát Erzsébet: Dúdoló olyan kincseket adhatnak a gyerekeknek, amit sosem felejtenek el. Ezzel én is így vagyok, gyermekkoromból hoztam magammal ezeknek a könyveknek a tartalmát és most adom tovább. Sok verset kívülről tudok, így amikor kisebb volt, a megnyugtatására vagy szórakoztatására sokat meséltem neki őket, amióta pedig már maga lapozgat, a képekhez közi a szeretett verset és kéri is.

Ezek a lapozók nagy kedvencei, hol egyiket kell ismételgetni, hol másikat, néha rájuk un, aztán kezdődik az egész elölről. A Télapóka játékgyára igazán aranyos rímekbe szedett karácsonyi játékgyártós történet. Móricz Zsigmond Iciri piciri meséjét biztosan nem kell bemutatnom, imádja az iciri piciri szót, így ez a mese is teljesen a kedvére való a szép rajzokkal (és a katicákkal, amiket mindig buzgón megmutat). A többi három karácsonyi lapozót mi évszaktól függetlenül lapozgattuk, a jól kiválasztott karácsonyi versek, dalok mind lekötik a figyelmét és végighallgatja őket, ezek közül bármelyiket bátran tudom ajánlani mindenkinek, Radvány Zsuzsa illusztrációit sosem lehet megunni.

Tomi, az indián szintén a szívem egyik kedvenc csücske. Azóta bent volt az ágyában, hogy megszületett, a matrac és az ágy közé volt betámasztva, így amikor felkelt, mindig ott volt egy kis ismerős barát. Amikor már ült és kis tudta venni, akkor elkezdtem mesélni is neki, ő pedig lapozgatta. Nagyon kedves történet Tomi egy napjáról, aki az állatokkal együtt játszik, vadászik, fürdik, horgászik, majd a függőágyban nyugovóra tér. Egyszerű, kedves rímekbe szedett versszakokban meséli el a történetet, az illusztrációk pedig gyönyörűek.

Ez a fenti két könyv is nagy kedvence kisfiamnak, a Holle anyó meséje alatt "szerette" meg a nem szót, amikor a lusta lány neeem szedte ki a kenyereket a kemencéből. A leírt mesét nem tudta végighallgatni, mert az neki még hosszú, így rövidítve meséltem el. A legszebb hóember című mesében sok állattal ismerkedhetünk meg, és a végén a kollektív jutalmazás a történetben igazán nagy boldogság mindig.

Mikor már megtanult simogatni, akkor szerette nagyon ezeket a simikönyveket és azóta is a kedvencek között vannak. A Napraforgó kiadó Érintsd meg! sorozatából nekünk a Te vagy az anyukám? című könyv van meg, és itt már tanulhatjuk az állatok neveit, hangját, hiszen több állattal is megismerkedünk, amíg a kiskacsa megtalálja az anyukáját.

A Kívánj egy csillagot című könyvünk elején szintén nagy kedvenc a flitteres csillag, amit a kismackó a könyvben próbál megérinteni. Mi ebből a könyvből tanultunk meg nyújtózkodni, illetve kisfiam látta a minden oldalon nagyon nyújtózkodó macit, és egy idő után, ahogy kimondtam ezt a szót, ő is elkezdte csinálni. Kedves mese, azoknak jobban ajánlom, akik félősebbek, esetleg nem szeretik a sötétet és valamilyen fényforrás mellett alszanak.

Marék Veronika Kippkopp könyvét először a könyvtárból vettem ki, és annyira megszerette Álmos, hogy ez volt az első könyv, amit az első betűtől az utolsóig végig hallgatott, körülbelül 14 hónapos volt ekkor. Maga a könyv szerkezete - hogy egy oldalon szöveg, a másikon kép mindig ismétlődik - úgy látom, hogy egyszerűen biztonságot nyújt neki, ezt a letisztult tematikát hamar követni tudják a gyerekek és hamar rááll a szemük arra, hogy hol keressék a következő felbukkanó rajzot. Minden oldalon új állattal találkozik a gesztenyegyerek, egyszerűen megérthető, néhány mondatos szöveget kapunk minden oldalhoz. Az illusztrációk pedig bámulatosan élethűek, minden növény felismerhető, amikkel a gyerekek az udvaron találkozhatnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel beszereztünk egy saját példányt belőle és ez az a könyv, amit a következő könyv mellett minden kisgyerek kezébe adnék.

A simizős könyv után itt egy másik kedvenc, akit már nyomkodni is lehet, az Alexandra kiadásában megjelenő Kukucs! Itt vagyok! sorozat Hol az apukám? című könyve. Az orrát nyomkodva azt hiszem, négy megnyilvánulása van az oroszlánnak, az egyszerű, de kedves történet, miközben a kis oroszlán megtalálja az apukáját pont ennek a korosztálynak való. 

Ha már szóba kerültek a kukucs és simi könyvek, meg kell említenem gyermekkorom másik nagy kedvencét, a Süni vendégségben című kis bábos könyvet. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a birtokunkban van és aránylag jó állapotban. A hátulról kézzel mozgatható kis süni minden gyermek szívébe belopja magát és minden oldalon finomabbnál finomabb ennivalókat eszik.

A Móka a farmon című ablakokat kinyitogatós könyvhöz még ugyan kicsit kicsik voltunk, amit néhány mozgatható ajtó és bokor megsínylett, de ettől függetlenül kisfiam nagyon élvezte a farmos történetet, az elbújó állatokat, a sárban dagonyázó malacokat és a traktort. 

Bartos Erika Bogyó és Babóca lapozók közül nekünk Bogyó van meg és már nagyon korán elkezdtük lapozgatni; a mai napig szívesen veszi elő kisfiam. Egyszerű rajzok, használati tárgyak, kevés szöveg, néhány szín és kész is egy jó mesekönyv ennek a korosztálynak.

Végül még egy finommotorikát fejlesztő könyv, a Vidám élet a ház körül van sokat használatban mostanában. A kedves állatokat és az ő játékaikat, eledelüket lehet a könyv három pontján tekergetni a megfelelő helyre, ami talán így másfél éves kortól ajánlott a leginkább, nagyobbak pedig igazán élvezhetik, hogy ők írhatják ezáltal a mesét és még tennivaló is akad olvasás közben.

Ezek voltak a legtöbbet forgatott kis könyveink, de úgy gondolom, hogy rengeteg hasznos és szép kiadvány áll a rendelkezésünkre manapság, hogy már időben fel tudjuk kelteni a picik érdeklődését a könyvek iránt. Érdemes válogatni, nézelődni, kipróbálni, együtt könyvtárba járni, amivel mind-mind örömet tudunk szerezni a csöppségeknek, ezáltal fejleszteni, tanítani, megismertetni őket sok szép dologgal és nem utolsó sorban a könyvekkel.

Október-novemberi szépségek

Rég volt már könyvértékeléses bejegyzésem és ez sem az lesz, mert mostanában sok mesét olvasok, amik értékelése belefér a moly kereteibe, de október-novemberben annyi szépséggel gazdagodtam, hogy ez viszont megér egy bejegyzést. :)

Először azokat mutatom meg, amiket elcseréltem olyan könyvekre, amiket vagy nem szerettem volna elolvasni, vagy nem tetszettek, így ezeknek most nagyon örülök! ^^ A Laura sorozat első részét könyvtárból vettem ki először, de mivel igazi tégla könyvről van szó, lassan haladtam vele és vissza is vittem már, így most van lehetőségem befejezni. A korallok hercegnőjét is nagyon várom, mert sok ifjúsági regényt is olvastam mostanában és igazán megszerettem őket - ez is ígéretesnek tűnik és itt megjegyezném, hogy a régi Alexandra kiadó gyönyörű borítókkal és kiadásokkal dolgozott, ez is egy közülük. A harmadik, a Ragyogó udvar azért tetszett meg, mert Richelle Mead már ismert író számomra és a fülszöveg alapján a mesék mellett most jól esne egy ilyen kitekintés is vissza a YA világába.

Másodszor azokat a könyveket hozom, amiket az Alexandra nagy őszi akciójában vettem és ezzel már majdnem teljes az Ulysses Moore sorozatom, az utolsó rész hiányzik csak. *-* Jelenleg a negyediket olvastam még csak el, de valamiért úgy vagyok vele, hogy annyira elképesztően tetszik eddig, hogy csak szép lassan merem folytatni, hogy minél tovább kitartson ez a 12 rész. Az Én elmentem a vásárba című Ringató könyvet a kisfiamnak szántam, de kicsit csalódás volt a könyv, itt írtam is róla néhány gondolatot.

Végül pedig Szantii-val eldöntöttük, hogy megajándékozzuk egymást és az ő gyönyörű csomagját is ide szeretném sorolni, mert elképesztően örültem mindennek, amit benne találtam (de nem kellett volna ennyi mindent csomagolnod!! ^^')! Először is az ajándékkönyvem Kae Westa Napsötét című könyve volt, ami azért nagy boldogság, mert a kedvenc könyvem szerzőjének egyetlen olyan írása, amit még nem olvastam és már nagyon szerettem volna! ^^ Köszönöm! A rengeteg szuper apróságról pedig nem is tudom, hol kezdjem a litániát, talán a kilincsakasztó, igen, az valami elképesztően aranyos és imádom! :) Kaptam dínós!!! tollat, de még milyet! És hozzá még dínós papír lyukasztókat is, annyira aranyosak, ezeket még a munkámban is fogom tudni használni! :) A könyvjelzők is hatalmas öröm, mert mindkét könyvet nagyon szeretem! ^^ A csokik és a kávék mind el fognak fogyni, mert nagyon szeretem mind, egy tiramisus Boci már sajnos hiányzik is a képről, mert annak tegnap este neki estünk. ^^'  Csak most értem oda a levélhez, ami majdnem az egyik legfontosabb része számomra a csomagnak és nagyon örülök a személyesen írt gondolatoknak! *-* Az én levelem sajnos kimaradt, de legközelebb mindenképpen fogom pótolni. ^^ A New York-os ceruzának és a Nyitótáncos kis könyvnek is nagyon örülök, még nem olvastam ezt a könyvet, de ez majd biztosan meghozza a kedvemet hozzá. A Holle anyónak pedig azért örülünk Álmoskával nagyon, mert ugyan van egy ilyen mesekönyvünk, és imádja is a mesét, ebből adódóan már széttépte a könyvet és vastag celluxszal van megragasztva nem éppen művészi módon. Így most van egy hibátlan könyvecskéje az egyik szeretett meséjéből, ami remélhetőleg túléli ezt a korszakát, amikor még nem igazán tud vigyázni a könyvekre. :) Nagyon hálás vagyok ezekért a szépségekért Szantii és hogy ennyit fáradtál vele! ^^ Köszönöm!